3.Fejezet

Sziasztok!
Meghoztam a 3. fejezet-et remélem tetszeni fog
és megajándékoztok pár komival:)
puszi
Eyi
(L)

3.fejezet


Miután elmentek a srácok összepakoltam és elmentem lefürödni megmostam a hajamat is utánna beestem az ágyba és hamar álomba merültem.
Reggel a telefonom ébresztőjére keltem ami nálam nagyon nem jó ugyanis akkor mindig idegess leszek és ez most sem maradhatott el. Ez az idegeség abban nyilvánul meg, hogy mindent elfelejtek. Miután ténylegesen felébredtem gyorsan magamra kapkodtam a kikészített ruháimat és lementem, hogy valami reggelit csináljak magamnak. Hamar végeztem ezzel is ezért ugy gondoltam, hogy felhívom a leendő lakótársamat, hogy éjjel érkezni fogok. Miután gyorsan elmagyarázta, hogy a poroltó alá fogja rakni a kulcsot amivel bejuthatok le is tettük. Én pedig nekiálltam készülödni az évzáróra elösször szépen lágy hullámokat varázsoltam a hajamba majd egy enyhe smiket is feltettem és közben hívtam magamnak egy taxit mivel az autómat már elküldetem Londonba és reméletőleg mire én ott leszek addigra az autóm is. Utánna pedig felvettem az ünneplő egyenruhám pár elengedhetetlen dolgot belebobáltam a kistáskámba és elis indultam mivel megérkezett a taxi. Miután beszálltam gyosan bediktáltam a címet és el is indultunk. Hamar odaértünk ezért még nem voltak ott sokan és mivel a csajokat
nem láttam sehol ezért leültem egy üres padra. És elgondolkodtam. A gondolatmentemet a telefonom csörgése szakította félbe. Elő kotortam a táskámból és meg sem nézve a kijelzőt felvettem.
-Szia kicsikém-szólt bele nagy ,meglepetésemre anyu
-Ööö szia anyu. Segíthetek valamiben??-kérdeztem tőle még mindig meglepődve ugyanis a kapcsolatunk soha nem volt valami jó mindig kritizált és soha egy jó szava sem volt hozzám.
-Nem, csak meg akartam kérdezni, hogy mikor mész Londonba-mondta érzelemmentes hangon.
-Ma megy a gépem az évzáró után-mondtam neki
-Nem lehetne egy kicsit pontosabban??-kérdezte ingerülten
-De este hét órakor megy a gépem-válaszoltam sértődőtten
-Van még valami amit tudni szeretnél??-kérdeztem tőle még mindig megsértődve
-Nem nincs más-mondta idegesen
-Rendben-mondtam neki teljes nyugodtsággal, erre ő pedig kinyomta.
Még mindig meglepődve tartottam a fülemhez a telefont mikor meghallottam, hogy a nevemet kiabálják. Ezért gyorsan összekaptam magam nem akartam, hogy meglátszodjon rajtam, hog az előbb magával az ördöggel folytattam egy eléggé kellemetlen beszélgetést. A hang irányába néztem és láttam hogy a csajok és Tomi is ott áll nem messze tőlem egy szép lombos fa alatt. Vettem egy mély levegőt majd az arcomra mosolyt erőltetve mentem oda hozzájuk.
-Sziasztok-köszöntem nekik nem túl vidáman, persze Tomi azonnal észrevette, hogy valami bajom van.
-Mi a baj Klau??-kérdezte meg azonnal egy aggodó pillantás kiséretében.
-Semmi-válaszoltam neki egy mosoly kíséretében.
-Klau ennél már sokkal de sokkal jobban ismerünk-mondta a Patti
-Szóval gyere csücs ide mellém és mond el szépen mi a baj-mondta a Dorci
-Tényleg semmi különös csak, beszéltem anyuval telefonon-mondtam nekik
-Áhhhh így már értem de miért hívtad fel nem valami jó a kapcsolatotok vagy
esetleg.....már nincs próbléma??-kérdezte kicsit félve a Fruu
-Ajj dehogyisnem probléma az van bőven. Én...én nem tudok neki ilyen könnyen megbocsájtani, nekem ez...ez nem megy.-magyaráztam egyre szomorubb arcal
-Hát rendben én nem tudom min vesztetek ilyen csúnyán össze szóval nem szólok bele, de mivel nekem te vagy a barátom egyértelműen a te oldaladon állok.-mondta gyengéden a Tomi és közben egy kis mosolyal jutalmazott meg.
-Köszönöm-suttogam és megöleltem. Kicsit meglepődött rajta és megmondom komolyan én is de szükségem volt arra, hogy valaki magához szorítson egy kicsit.
-Na de ne szomorkodjunk ez az utlolsó közös napunk szóval élvezzük inkább ki, nem gondoljátok??-kérdezte a Patti
-De de igazad van, de nem ez az utolsó napunk attól még hogy, én Londonba költözöm haza fogok jönni és ti is akkor jöttök amikor akartok.-mondtam nekik egy félmosoly kíséretében.
-Rendben-mondták mosolyogva.
-De menjünk mert el fogunk késni és akkor tuti lenyakaznak minket.-mondta a Tomi
És szépen elindultunk a helyünk felé. Nagy szerencsétlenségemre az ünnepség eléggé hosszura nyúlt és a cipő törte a lábam. Mielőtt vége lett olyan dolog történt amire nem számítottam, az igazgatónő belekezdett tegy beszédbe.
-Kedves Diákok! Nyugodjanak meg nem szeretném Önöket sokáig feltartani csak szeretném ha elköszönénk egy régi diákunktól mert elhagya az iskolát és Londonban fog tanulni a Cambridgei egyetemen. A tanuló pedig Koller Klaudia. Klaudia szeretnél szólni pár szót??-kérdezte a tanárnő mosolyogva
-Hát..öööö...persze.-mondtam egy félénk mosoly kíséretében.
-Rendben. Akkor kérlek gyere fel ide.-mosolygot ő pedig lesétált a színpadról.
Míg siettem a színpadhoz azon gondolkodtam, hogy vajon ezt mivel érdemeltem ki és ,hogy kinek a keze lehet a dologban. Mert abban biztos voltam, hogy nem az igazgatónő találta ezt ki. A színpad rohamosan közeledet én pedig nem tudtam mit mondjak. Felértem, felvettem a mikrofont és belevágtam a közepébe.
-Köszönöm, én nem is tudom mit mondhatnék. Nagyon hálás vagyok mindenért amit itt tanulhattam és a barátaimnak is. Nem foglak titeket elfelejteni remélem attól, hogy én London-ban fogok élni még tartani fogjuk a kapcsolatot.-mondtam mosolyogva és lesétáltam a színpadról.
Ezek után vége volt az évzáró ünnepségnek. És eljött a búcsúzás ideje ezért odamentem a barátaimhoz megölelgettem őket és haza indultam, hogy átöltözek és összeszedjem a csomagjaimat. Közben hívtam egy taxit is. Mire leértem már a hz előtt állt. Még egyszer felnéztem a volt otthonomra és beszáltam a taxiba.
Hamar odaértünk a reptérre kifizettem a taxit és már mentem is be.
Leadtam a csomagjaimat és leültem a váróban és ekezdtem gonolkodni, hogy vajon milyen lesz Londonban?? Kedvelni fognak?? Milyen lehet a lakótársam?? Ezer ilyen és hasonló kérdés cikázott a fejemben, de véget kellett vennem a gondolkodásnak mert hallottam a hangosbemondóból hogy a“ London járat utasait megkérjük a beszállásra“ ezért szépen elindultam. Miután felszálltam megkerestem a helyemet ami pont ablak mellett volt. Leültem és nézegettem az ablakon míg megnem kezdtük a felszállást.


Miután felszálltunk elővettem az mp4-emet és elkezdtem hallgatni. Rajta voltak a kedvenc számaim:
-V-tech:Várj
-Leona Lewis:Better in Time
-Three 6 Mafia feat. Tiësto - Feel It
-Gramy - Állj meg egy szóra
És még rengeteg szám. Ahogy elkezdődtek az ismerős számok álomba szenderültem.
Arra éberdtem, hogy egy férfi rázza a vállam. Ettől szinte szonnal felébredtem.
-Ne haragudj, csak szolni akartam, hogy megérkeztünk és lassan már mindenki leszállt.-mondta félszegen mosolyogva
-Ohh nagyonszépen köszönöm, hogy szóltál.-mondtam neki mosolyogva
-Nincs mit.Szívesen tettem.-mondta utánna pedig ő is leindult a gépről.
Én is gyorsan összeszedtem az mp4-em és a kistáskám és már szálltam is le. Elmentem megkerestem a csomagjaimat és elindultam, hogy fogjak egy taxit. Miután sikeresen fogtam egyet bediktáltam a címet és már mentünk is. Hamar odaértünk nem volt messze a repülőtértől. Bementem a nagy régies de mégis szép házba és a csomagjaimmal készültem felmászni a 3. emeletre. Miután felérkeztem azonnal megláttam a poroltót és igy a kulcsot is hamar megtaláltam. Probáltam minél csendesebben bemenni de ez sajnos nem jött össze ugyanis átestem egy pár cipőn és így ami a kezemben volt kulcs telefon és a kistáskám a padlón landolt. Megpróbáltam halkan és óvatosan összeszedni de ekkor valaki felkapcsolta a villanyt.
-Szia. Biztosan te vagy Klaudia ugye?? Én Carol vagyok-mondta és kezet nyujtott
-Szija. Igen én vagyok és kérlek ne haragudj nem akartalak felébreszteni csak hát sikerült elvágodnom, tényleg bocsi-néztem rá boci szemmekkel
-Ajjj nyugi semmi gond végülis az én cipőm volt útban-mondta mosolyogva
-Akkor is figyelhettem volna jobban, bár mondjuk nem láttam semmi-mondtam mosolyogva és közben felkászálodtam a padloról
-Na inkább gyere csukjuk be az ajtót megmutatom a szobád meg körbe vezetlek jaa és ha éhes vagy ehetünk is valamit-mondta és közben megsimogatta a hasát.
-Rendben jól hangzik.-mondtam mosolyogva
-Na gyere ezt itt a fürdő itt mellette van a wc. Ha egyenesen jövünk a folyosón akkor itt van a konyha innen balra van az én szobám, jobbra pedig a tied. Jaa ahova beestél az a előtéqr és amin átjöttünk az a nappali.
-Na akkor hagylak egy kicsit, dobd le a cuccaid aztán gyere a konyhába csinálok valami ennivalót.
-Rendben sietek csak elösször körbenézek a szobámba-mondtam neki
-Persze menj csak de ha valamit meg akarsz változtatni akkor azt meglehet szóval nyugodtan átszabhatod a saját ízlésedre-magyarázta
-Ohh köszi, akkor elleszek vele...-mondtam és benyitottam a szobámba
Hihetetlen látvány tárult elém. Csodálatos a szoba minden fehér és rózsaszínben tündököl. Egy fehér baldahinos ágy rajta 4-5 párnával volt köztük teljesen rózsaszín és teljesen fehér is meg szép virágos is. Az ágytakaró szintén televolt virágokkal. Az ágy mellett egy kis éjjeli szekrény foglalt helyet amin egy óra volt. Az ablak alatt volt egy fehér író asztal és hozzá egy rószaszínes szék. Az asztalon volt egy lámpa és egy naptár. A sötétitő is rózsaszín volt. Teljesen elámultam alig hittem a szememnek. Lepakoltam a böröndőm levettem a kabátom, cipőm, pulcsit és kimentem Carol-hoz.
-Megjöttem-mosolyogtam rá
-Na, hogy tetszik a szoba?? Van valami ami nem tetszik benne??-kérdezte aggódva
-Csodálatos, alig hittem a szememnek azért tartott ilyen sokáig mire kiértem mert elösször lefagytam, hogy ez nem lehet az én szobám-mondtam neki elpirulva
-Biztosítalak, hogy az lesz a te szobád, na de gyere együnk. Remélem szereted a sonkás pizzát, mert a főzés nem az erősségem-mondta elpirulva
-Szeretem a pizzát igen jó lesz köszi. De ha kell adok pár szakácsórát-mondtam neki és rákacsintottam
-Ohh nagyon rendi vagy de szerintem felgyújtanám a lakást-mondta
-Ha nem hát nem akkor majd én főzők ha ugy van-ajánlottam fel neki
-Vigyázz mert szavadon foglak-és cinkosan elmosolyodtott
-Rendben. De nagyon megharagudnál ha elmennék lefürödni és utánna aludni-kérdeztem tőle
-Jajj dehogyis milyen tapintatlan vagyok, hisz te most szálltál le a repülöről, ne haragudj hagylak pihenni persze-mondta elpirulva
-Ajj dehogy haragszom.Jó éjszakát-és elindultam a szobámba
-Jó Éjt-mondta ő is
Beszaladtam a szobámba összeszedtem a pizsim és a tisztálkodoszereim és már mentem is letusolni. Miután végeztem bebujtam az ágyamba és hamar elaludtam.
Reggel a telefonom csörgésére ébredtem odamentem a nadrágomhoz kivettem belőle és felvettem.
-Szia kislányom-szólt bele apu
-Szia apa! Miujság??-kérdeztem tőle egy ásítás közepette
-Jajj neharagudj, felébresztettelek??-kérdezte
-Igen, de semmi gond különben nem kelltem volna fel ugyhogy, köszi-mondtam mosolyogva
-Nincs mit kislányom. Csak azt akartam megkérdezni hogy minden rendben van-e??
-Persze apu egyben megérkztem és a lakótársam egy angyal-mondtam vidáman
-Rendben, örülök, hogy jól érzed magad, de nem is zavarlak tovább. Vigyázz magadra és ha van egy kis időd akkor hívj fel-mondta
-Apu...ez egyértelmű mindenképpen felhívlak. Puszi. Szia
-Szia-mondta és letette
Nagyon nehezen kimászta az ágyból felöltöztem és kimentem, hogy megnézzem Carla fent van-e már. Mikor kimentem nem találtam sehol de a hűtőn volt egy cetli, ezért odamentem és megnéztem.
„Szija, Klau neharagudj, hogy nem vártalak meg
de muszály volt bemennem dolgozni 4 körül érek
haza és beszélünk. Siettek Puszi Carol“
Ezek után ugy gonoltam, hogy eszek valamit utánna pedig elkéne mennem egy könyves boltba. Ezért hívtam egy taxit gyorsan ettem pár falatot és már mentem is bezárni az ajtót. Lefutottam és a ház előtt ott állt a taxi ezért gyorsan beszáltam és megkérdeztem tőle, hogya környéken hol van könyves bolt. Mondott párat én pedig mondtam neki hogy a legközelebbibe vigyen el. Hamar odaértünk kifizettem és már szálltam is ki a taxi-ból és mentem be a boltba. Hatalmas könyvebolt volt, gondoltam, hogy itt elleszek egy darabig. Bele is vetettem magam a regények című sorba és nekiálltam keresgélni majd megakadta a szemem Dan Brown-Az elveszet jelkép című könyvén. Levettem és elkezdtem elolvasni a bevezetőt amikor valaki hátulról fellökött...én pedig egy jó nagyot estem ....Csak azt nem tudtam ki lökött fel...de amikor hátra néztem nem kicsit lepődtem meg...













A szoba