Én már visszaszámolok. És te??

2010. június 9., szerda

8.Fejezet

Sziasztok!
Ahogy megígértem itt a friss és nagyon örülök, hogy megkaptam a 3 komit, bár azt sajnálom, hogy fenyegetőzni kellett érte.Remélem ezentúl is megfogom ezeket kapni:)
Mint látjátok tényleg elég egy-két szó is.
A fejezethez nem fűznék hozzá semmit azt majd remélghetőleg megteszitek ti.
Jó olvasgatást!
Pusszanat
Eyi
(L)

8.Fejezet

-Segítsek felrakni.-kérdezte miután elváltak ajkaink.
-Igen.-mondtam neki és már vette is ki a kisdobozkából.-Köszönöm ez gyönyörű és a rózsa is még soha nem kaptam ilyen szépet.-mosolyogtam rá...
-Ezt nem hiszem el.-mosolygott ő is
-Pedig igaz.-mondtam neki
-Rendben.-adta meg magát végül
-És mit van kedved csinálni?? -kérdeztem és közben a könnyeimmel küszködtem.
-Nem tudom...beszélgessünk.Tegnap azt mondtad, hogy ma kell menned az egyetemre. Mi volt?? Mesélj! És munkáról is mondtál
valamit...-kérdezte vidáman.
-Igen, voltam bent az egyetemen csak pár dolgot kérdeztek. És igen utánna mentem egy állásinterjúra, ami igen jól sikerült mivel Carol eléggé sokmindent mondot rólam a fönöknek és hát nagyon megbízhat benne mert, nem is
kérdezett semmit csak mondta, hogy az enyém a munka. Megegyeztünk pár dologban és közben nagyon jól elbeszélgettünk,
kedves ember. Holnap kezdek.-mosolyogtam
-Ez nagyszerű. És milyen munka ez??-mosolygott
-Ja, azt nem mondtam.-pirultam el egy kicsit.-Pincérnő leszek
a 9clubban.-mosolyogtam
-Hallottam már róla, állítolag nagyon jó hely. És akkor holnap,
hogyan dolgozol??-kérdezte
-Hát azt nem tudom, hogy milyen hely.-mosolyogtam-Holnap estére megyek azaz nyolcra és zárásig vagyok.-válaszoltam.
-Akkor holnap nem tudunk találkozni.-mondta és eltűnt az arcáról a mosoly.
-Hát ha van kedved esetleg benézhetnél, lehet
lesz egy kis időm. Na mit szólsz??-kérdeztem mosolyogva
-Nagyon jól hangzik. Lehet elhívom a Kellant is szeretném ha megismernéd nagyon jó barátom.-mondta
-Jólvan. És neked milyen napod volt??-kérdeztem
-Jó a forgatás hamar elment...és most te is itt vagy szóval
kifejezetten jó.-és szívdöglesztően mosolygott rám
-Ennek örülök.-mondtam elpirulva.
-Akkor mit szólnál ha megnéznénk valami filmet??
-Jól hangzik, de csak akkor ha kapok hozzá kakaót.-vigyorogtam rá
-Ebben megegyezhetünk.-mondta és megfogtam a kezem és elkezdett a konyhába húzni.
-Na akkor egy kakaót szeretnél??-kérdezte vidáman
-Igen egy nagy bögre kakaót.-mosolyogtam rá.
-Rendben.-mondta és nekiállt megcsinálni a kakaómat...
-Tessék.-mondta két perc múlva és a kezembe a nyomta a finom kakaót.
-Ez nagyon finom.-mondtam elismerően.
-Köszi.-mosolygott rám.
-Még nem válaszoltál egy kérdésemre.-mondtam neki szomorúan
-Mire??-kérdezte azonnal kíváncsian...
-Ajj hát elfelejtetted pedig még megis csikiztél miatta. Hogyan csinálod ilyen finomra a kakaót??-kérdeztem egy ezer wattos mosoly kíséretében.
-Ohh, ez egy titkos receptem.-mondta sejtelmesen
-És ha megígérem, hogy nem mondom el senkinek akkor megkapom.-néztem rá nagy boci szemmekkel.
-Sajnálom, ezt senki sem tudja.-mosolygott aranyosan.
-Lécccccccci, cserkész begyszó, hogy nem mondom el senkinek.-mosolyogtam rá angyalian ő pedig elkezdett nevetni.-Mi olyan vicces??-kérdeztem tetetett sértődőtséggel.
-Ne...ne haragudj de olyan aranyos voltál.-nyögte ki nagy nehezen...
-És akkor ki kell nevetni??-kérdeztem tőle durcásan
-Nem tényleg ne haragudj.-mondta és próbált komoly képet vágni de látszott rajta, hogy mindjárt megfullad.
-Nevesd ki magad még mielőtt megfulladsz.-mondtam neki és azonnal előtört belőle a nevetés. Kicsit haragudtam rá mert kinevet, de nem tartott sokáig mert láttam hogy olyan aranyos ahogy beletúr a már így is madárfészekhez hasonlító hajába.
-Be...be..befe...befejezem.-mondta szagatottan.
-Már jó lenne.-válaszoltam morcosan.
-Ne haragudj.-mondta és átölelt.
-Nem fogsz ilyen könnyen kiengesztelni.-mondtam neki és eltoltam magamtól.
-Inkább menjünk filmet nézni.-mondtam
-Rendben.-sóhajtotta lemondoan
-Te választasz filmet.-vigyorogtam rá
-Te most nem is haragszol??-kérdezte hitetlenkedve
-De ebben a pillanatban épp a pokolra kivánlak te butus.-mondtam kacarászva
-Ohh most féljek??-kérdezte „ijedten“. Mire én odasétáltam, átöleltem.
-Rettegj.-suttogtam a fülébe dermesztő hangon.
-Ohh.-mondta és látványosan nagyot nyelt hozzá.-Könyörülj rajtam.-suttogta alig hallhatóan.
-Egy feltételel megkönyörülök.-ajánlottam neki alkut.
-Benne vagyok.-vágta rá gyorsan.
-Azt se tudod mit kérek érte. Most kérhetném azt, hogy menj el a London Eye-hoz és mesztelenül szállj fel rá.-közöltem a tényeket.
-Te nem vagy ilyen gonosz.-mondta magabiztosan
-Hát igen, ebben van valami.-vigyorogtam.-Hmmm azt kérem, hogy csókolj meg.-mondtam kicsit elpirulva.
-Ezt szívesen teljesittem.-mondta
Majd megcsókolt. Kezével végigsimított a nyakamon és a karomon majd haladt egyre lejebb és végül a derekamon állapodott meg. Megborzongtam az érintésétől és nem tudtam vissza fogni magam. Kezemmel benyultam a póloja alá. A testünk egyre jobban egymásnak préselődött és amikor elkezdtem kigombolni az ingjét hirtelen a csengő szakított félbe minket. Zihálva szakadtunk el egymástól.
-Ezt nem hiszem el.-suttogta még mindig zihálva.
-Pedig igaz.-suttogtam én is vágytól fűtött hangon.-Menj nyisd ki.-mondtam neki
-De én veled akarok lenni, nem érdekel ki az majdcsak elmegy.-mondta de közben már vagy ötödször csengettek be.
-Eléggé kitartónak tűnik.-mondtam lemondoan.
-Akkor kinyitom.-mondta és már elis indult de még elkaptam a karját.-Ígérd meg, hogy bepotóljuk.-kértem reménykedő hangon.
-Megígérem.-mondta egy féloldalas mosoly kíséretében.
-Oké.- válaszoltam kicsit elpirulva.
-Imádom amikor elpirulsz.-mondta majd elment kinyitni az ajtót.

***

-Sziaszok!-hallottam meg básonyos hangját.
-Hello Rob.-köszöntek egyszerre
-Remélem nem zavarunk.-mondta egy srác
-Nem dehogyis menjetek a nappaliba egy perc és megyek én is.-mondta
-Hát ez a csokor rózsa és egy üres ékszeresdoboz kié?? Csak nem van valakid??-kérdezte tőle egy lány és mintha mosolygott volna.
-De.-mondta Rob
-Nade öcsi és nekünk nem is szólsz??-kérdezte hitetlenkedve az előbbi srác
-Féltem, hogy lecsapjátok a kezemről.-mondta Rob.-De ha akarod bemutatom itt van.-mondta és elindult.

***

-Gyere bemutatlak a kollégáimnak.-mondta mosolyogva mire én egy nagyot nyeltem.-Mi a baj??-kérdezte aggódva.
-Mi lesz ha nem leszek szimptaikus nekik??-kérdeztem remegő hangon.
-Olyan édes vagy amikor aggódsz de nem kell...tuti kedvelni fognak. De ha nem akkor is nem az kell,hogy ők szeressenek hanem az ,hogy én szeretlek.-mondta és közben mélyen a szemembe nézett. Nekem pedig legördült az arcomon egy könycsepp.-Mi a baj??-kérdezte azonnal aggódva.
-Semmi, csak most montad ki elösször és olyan jó volt hallani.-suttogtam és hozzá bujtam az arcom pedig a pólojába furtam.
-Szeretlek.-búgta angyali hangján a fülembe.
-Én is szeretlek.-mondtam és közben felemeltem a fejem és a szemébe néztem.
-Akkor mehetünk??-kérdezte mosolyogva
-Igen, max ha megakarnak enni akkor majd te megvédesz.-mondtam mosolyogva. Mire ő hangos kacagásban tört ki.
-Már megint kinevetsz.-zsörtölödtem de közben én is mosolyogtam. És végül kiértünk a nappaliba.

***

-Sziasztok.-köszöntem
-Szia.-köszöntek egyszerre, komolyan mondom mintha tanítanák nekik.
-Na akkor ő a barátnőm Koller Klaudia, ők pedig nagyon jó barátaim Nikki Reed, Ashley Greene, Kristen Stewart, Kellan Lutz és Jackson Rathbone.
-Örülök, hogy megismerhetlek titeket.-mondtam és leültem a kanapéra.
-Mi is örülünk.-mondta moslyogva Kellan.-És mi jót csináltatok míg nem jöttünk??-kérdezte egy hatalmas vigyorral a képén.
-Ha te azt tudnád.-válaszoltam mosolyogva.
-Mi lenne ha elmondanád??-kérdezte Kellan
-Inkább rábizom a fantáziádra.-mondtam és közben odabújtam Robhoz.
-Szimpi a kiscsaj.-mondta vigyorogva és közben megszólalt a telefonom.
-Ne haragudjatok, de fel kell vennem.-mondtam és kiindultam a konyhába.

***

-Szia apu.-közöntem vidáman
-Szia kislányom.-mondta és a hangja nagyon szomorú volt.
-Valami baj van??-kérdeztem azonnal aggódva és közben felálltam.
-Figyelj mondanom kell valamit, de előtte ülj le.-mondta határozottan
-Ajj lécci ne húzd az agyam hanem mond.-sürgettem
-Ülsz már??-kérdezte és megrémített, hogy ennyire komoly a hangja.
-I..igen ülök.-mondtam és közben leültem egy székre.
- De ne húzd fel magad oké??-kérdezte még mindig nagyon komoly hangon.
-Megpróbálom, de ezel a titkolozással húzol fel.-mondtam neki idegesen.
-Az anyád elutazott Londonba hozzád. -suttogta
-Tessék??-kérdeztem azonnal.-Ugye ezt most nem mondod komoylan??-kérdeztem közben felálltam és járkálni kezdtem a konyhában.-Miért nem találtál ki valamit??-kérdeztem-Miért akarja tönkretenni az életem??-kérdeztem és a hangom kezdett hisztérikussá válni.
-Megígérted, hogy nyugott maradsz.-emlékeztetett apu
-Nem mondtad, hogy ilyen hírt fogsz közölni.-mondtam neki.-De nem érdekel, csináljon amit akar csak engem felejtsen el.-mondtakm határozottan.-most pedig ha nem gond mennem kell, itt vagyok a barátomnál, de ha lesz időm hívlak.-mondtam a végét már nyugotan.
-Barátodnál??-kérdezett vissza.
-Igen, nagyon kedves srác, de majd mesélek róla mert most tényleg sietek. Puszi. Szia és jóéjszakát.-mondtam neki és kinyomtam.

***

-Itt is vagyok.-mosolyogtam.
-Ki az aki ilyen korán lefekszik??-kérdezte Kellan.
-Az apukám, de ő nem Londonban él, hanem otthon magyarországon és ott már tizenegyóra mult.-magyaráztam neki.
-Ohh értem.-mosolygott ő is...
-Na akkor meséljetek. Hol és hogyan ismerkedtetek meg??-kérdezte Jackson.
És erre mindkettőnkböl kitört a nevetés......

3 megjegyzés:

  1. Szia
    Én még eddig nem írtam neked, de attól még tetszik a történeted. Ne hagyd abba légyszi
    NiKi

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    Szerintem is érdemes folytatni!Nekem is tetszik a sztori:)
    Nagyon várom a következő fejezetet!!!

    VálaszTörlés
  3. juj én is akarok ilyen szépeket kapni rob-tól :P
    á gondolhattam volna, hogy előbb utóbb beállítanak a kollégák, de legalább kellan :Dés a tipikus viselkedése... jaj nagyon jó lett:D

    VálaszTörlés