7.Fejezet

Sziasztok!
Megint előbb hoztam a frisst remélem örültök neki:)
de eldöntöttem, hogy mig nem kapok minimum 3 komit addig nem lesz friss!!!
3 komival nem kérek sokat. Ha nem kapom meg akor pedig abbahagyom az írást. Mivel olyan rossz érzés, hogy nem irtok semmit...így nekem azjön le hogy nem tetszik...ha pedig nem tetszik nincs értelme irnom.
Nem kell nekem ódákat zengeni elég 2-3 szó is csak, hogy tudja tetszik-e nektek.
Vagy kell-e valamin változtatni!
Jó olvasgatást!
Pusszanat
Eyi
(L)

7.Fejezet


-Rob, ez a kedvenc filmem.-mondtam neki mosolyogva.
-Komolyan??-kérdezett vissza és ő is mosolygott.
-A legkomolyabban.-válaszoltam még mindig mosolyogva.
-Akkor azthiszem a filmben megegyeztünk.-mosolygott.
-Szerintem is. Csináljak popcornt?? Vagy esetleg mást szeretnél??-kérdeztem meg a konyhába menet...
-A popcorn megfelel. Mikor jön a pizza??-kérdezte
-Körülbelül fél óra!-mondtam neki és közben már pattogot a popcorn.
-Okés. Addig elkezdjük nézni a filmet vagy megvárjuk míg
megjön a pizza??-kérdezte mosolyogva
-Szerintem elkezdhetjük nézni a filmet. De előtte csinálok magamnak egy kakaót esetleg kérsz??-kérdetem kicsit elpirulva mire ő felnevetett.
-Kakaó már megint?? Ennyire szereted??-kérdezte még mindig nevetve.
-Hát igen, apum rászoktatott.-mosolyogtam rá
-Szóval mindig apud csinált neked??-kérdezett vissza
-Igen. Na de akkor nézzük a filmet vagy inkább apumról akarsz
társalogni??-kérdeztem mosolyogva
-Nézzük a filmet.-döntötte el végül....
-Akkor menjünk.-mosolyogtam
Bementünk, Ő elfeküdt az ágyamon én pedig beraktam a filmet. Elhúztam a sötétitőt, de nem is tudom miért hiszem már volt negyed kilenc is, de a megszokás nagyúr:) Utánna pedig én is odafeküdtem mellé és elkezdtük nézni a filmet. Ezt a filmet nagyon szeretem, már kiskoromban is ezzel nyugtattak le a szüleim és még most is szeretem...pedig már vagy ezerszer láttam mégsem tudom megunni. Már vagy húsz perce néztük a filmet amikor csengettek, gondolom megjött a pizza. Gyorsan feltápászokdtam, kimentem kifizettem és mentem is vissza a szobába letettem az ágyra a pizzát hoztam mind a kettőnknek üditőt. Utánna pedig elkezdtünk enni.
-Bon appetite.-mondta mosolyogva Rob.
-Neked is Rob.-válaszoltam én is mosolyogva.
Majd utánna néztük tovább a filmet. Párszor hangosan felnevetett ilyenkor olyan aranyos volt. Mikor vége lett a filmnek még beszélgettünk vagyis inkább ugy mondanám hogy kikérdeztük egymást bizonyos dolgokról.
És ez ment vagy két órán keresztül.
-Holnap már sajnos ott a forgatás. De utánna van kedved találkozni??-kérdezte mosolyogva
-Hát holnap nekem is bekell mennem az egyetemre, meg reggel kiderül, hogy megkaptam-e a munkát de ha nem lesz semmi dolgom
akkor találkozhatunk.-mosolyogtam rá.
-Rendben akkor holnap ha végeztem felhívlak. Szia.-mondta és adott egy puszit az arcomra én pedig teljesen elpirultam.
-Okés, akkor Szia. Puszi.-mosolyogtam rá kicsit félénken.
Utánna kikisértem én pedig elpakoltam mindent. Gyorsan letusoltam átöltöztem pizsibe és befejeztem a kicsomagolást. Jó sokáig eltartott pontosabban hajnali négykor végeztem és fáradtan dőltem be az ágyba. Éjjel szörnyű rémálmom volt, megint ott voltam a barátom versenyén, az egyik idiota sofőr nekiment a falnak és pont az ő autójába csapodott be. Szörnyű volt ujra végig nézni és én csak ültem a nézőtéren és nem tehettem semmit...majd reggel teljesen megizzadva és zihálva ébredtem. Kicsit még maradtam és probáltam a légzésem normális ütemre beállítani, de nem nagyon akart menni ezért inkább elmentem lezuhanyozni. Utánna pedig felis öltöztem és mivel eléggé éhes voltam kimentem reggelit csinálni magamnak.
-Szia.-mosolyogott rám Carol.
-Szija. Milyen volt a munka??-kérdeztem mosolyogva mert nem tűnt fáradtnak.
-Jó volt. Beszéltem Joshal és aztmondta, hogy ha lehet még ma menj be csak egy olyan rutin elbeszélgetésre és akkor ha minden
oké tiéd a munka.-mosolyogtt rám.
-Jajjj ez nagyszerű. Imádlak és nagyon köszi.-hálálkodtam neki.
-Ajj nincs mit, mikor tudsz bemenni??-kérdezte miközben a kávéját iszogatta
-Kilencre kell bemennem az egyetemre és akkor ha megkapom a címet akkor onnan be is mennék.-válaszoltam mosolyogva.
-Oké, akkor leírom a címet neked.-mosolygott és elis indult, hogy leírja. De szinte azonnal jött is vissza és egy cetlit nyomot a kezembe.
-Köszönöm, egy angyal vagy.-mosolyogtam rá
-Ohh már sokan mondták.-viccelődött ő is
-Ez nagyszerű.-lelkendeztem
-Hát igen. Éhes vagyok.-mosolygott rám.-Nem akarsz csinálni olyan finom reggelit mint tegnap.-kérdezte és közben nagy boci szemekkel nézet rám.
-De csinálok szívesen, én is éhes vagyok.-mosolyogtam rá.
-Akkor én addig elmegyek letusolok.-mosolygott
-Mire kész leszel kész lesz a reggeli.-kiabálta utánna.
És nekiálltam a reggelinek. Hamar végeztem a Carol is végzett kijött és együtt reggeliztünk. Én pedig nekiálltam készülődni. Felvettem a szürke kockás szoknyámat és nagy nehezen megtaláltam az egyik kedvenc polomat amit imádok.
Hozzá felvettem egy szürke kicsit sportos magassarkút feltettem egy kis alap sminket. Össze pakoltam a táskámba a papírjaimat és indultam is.
-Szia Carol.-kiabálatm még vissza aztán siettem el...nem is hallottam, hogy visszaköszönt-e. Lent már várt a taxim amit az öltözködés közben hívtam.



Elmondtam neki, hogy az egyetemre szeretnék menni és már mentünk is.
Negyedóra alatt ott voltunk kifizettem és megálltam az épület előtt. Gyönyöű olyan mint egy régebbi kastély kő falak...nagyon magas...nagyon szép:)
Egy nagy levegő után bementem és a porta felé vettem az irányt.
-Jónapot kívánok! Felvételi elbeszélésre jöttem.
-Jó napot! Hogy hívják??-kérdete az időshölgy
-Koller Klaudia-mondtam mosolyogva
-Rendben,menjen egyenesen ezen a folyóson és a 103-as irodában lesz az elbeszélgetése. Várjon kint.-mosolygot rám bíztaton a hölgy
-Köszönöm.-mosolyogtam rá
Majd elindultam az iroda felé hamar megis találtam a termet,leültem előtte és
vártam, de nem telt bele 10perce és kijött egy idős férfi és behívott.
Kérdeztett tőlem pár alap kérdést és a tanulmányimról meg a szüleim elérhetőségéről is. Nagyából negyed óra alatt végeztünk és fellélegezve indultam a clubba. Oda is hamar odaértem és megis találtam Josh-t.
-Szija Josh Warner vagyok és kérlek tegezz!-mosolygott rám udvariasan.
-Rendben.Szia én Koller Klaudia vagyok.-mutatkoztam be.
-Oké, Carol rengeteg jót mondott rólad, és ő jó ember ismerő szóval tiéd a munka ha a fizetésben és a munkaidőben megtudunk egyezni.-mosolyogt aranyosan
-Abban biztos vagyok.-mosolyogtam rá
Majd megbeszéltük ezeket és nagyon vidáman sétáltam haza mivel léggé közel van a club. És holnap már estére jövök is dolgozni. Annyira jó, hogy minden ilyen jól megy nagyon boldog vagyok.:) Hazamentem és már elmúlt egy óra. Carol nem volt itthon ezért ugy döntöttem hogy felhívom aput. Mert megígértem neki.
A negyedik csörgésre vette fel...
-Szija Kislányom.Minden rendben??-kérdezte aggódva.
-Szia apu! Persze, hogy rendben van. Miért ne lenne??-kérdeztem mosolyogva.
-Csak meglepődtem, hogy hívtál.-motyogta halkan
-Megígértem, hogy hívni foglak emlékszel??-kérdeztem vidáman
-Igen.-mondta
-Na de szóval baj nincs de j hírem attól még van.-mondtam
mosolyogva a telefonba.
-Na halljam.-és lehetett hallani a hangján, hogy mostmár ő is mosolyog.
-Hát nagyon nagyon jól kijövök a lakótársammal, és van
munkám.-mondtam boldogan.
-Ez nagyszerűű nagyon örülök.-mondta
-Igen, ma voltam bent az egyetemen és két hét múlva kezdődik.-magyaráztam-És találkoztam egy nagyon kedves sráccal.-mondtam halkan
-Hát igen nem lesz könnyű az biztos. Milyen sráccal??Mesélj kislányom.-és hallotam a hangján, hogy kíváncsi.
-Ajj apu egy nagyon kedves sráccal. Majd ha komolyabbra fordul mesélek róla megígérem. De most mennem kell. Vigyázz magadra. Majd hívlak. Puszi.-mondtam
-Rendben.Te is. Puszi.-mondta és már csak a sípolást hallottam.
Okés akkor mostmár ma nincs semmi dolgom ugyhogy nekiállok a könyvemnek. A könyv nagyon érdekes és magával ragadó volt nagyon elvonta a figyelmem és az idő érzékem is. Amikor elösször felpillantottam már fél hat volt. Most jól eltelt az idő gondoltam magamban. Felkeltem és kinyujtóztattam az elgémberedett végtagjaim. Majd hiretelen megcsörrent a telefonom. Ismeretlen szám...fogalmam sem volt ki lehet..de végül felvettem.
-Szia. Rob vagyok.-hallottam meg az édes hangot.
-Szia. Milyen napod volt??-kérdeztem vidáman.
-Türhető, de sokkal jobb lenne ha mondjuk találkoznánk mitszólsz??-kérdezte
-Jól hangzik.-mondtam mosolyogva, olyan hülye vagyok mintha látná telefonon keresztül, hogy én mosolygok.
-Akkor mi lenne ha mondjuk félóra mulva érted mennék??-kérdezte vidáman.
-Hááát...nem lenne kedved inkább feljönni, nem nagyon van kedvem menni sehova sem.-mondtam neki és éreztem, hogy elpirulok...de, hogyan itt sincs és mégis eléri, hogy elpiruljak. Már nem értem saját magam.
-Én arra gondoltam, hogy átmehetnénk hozzám. Persze csak
ha van kedved.-magyarázkodott azonnal.
-Ja okés ugy van akkor félóra múlva várlak.-mondtam neki.
-Rendben sietek.Szija. Puszi.-mondta lágy dallamos hangján.
-Puszi.-mondtam és is majd letettem.
Oké félórám van, hogy elviselhető külsőt varázsoljak magamnak. Keressünk ruhát. Már harmadszorra turtam át a szekrényem megfeleő ruha után kutatva amikor ugy döntöttem, hogy felveszem a sötétkékfarmeromat a kéktorna cipőmmel és az „I LOVE VAMPIRE“ pólom...kíváncsi vagyok, hogy fog reagálni.
Azért felkaptam a tavaszi kabátomat...mert ki tudja milyen idő lesz amikor jövök haza. Még gyorsan irtam egy cetlit a Carolnak, hogy a Robnál vagyok. És elindultam le, egy szintet mehettem le amikor megszólalt a telefonom gyorsan előturtam mert természetesen a táskám alján volt. És ismeretlent írt ki megint...mostmár tudom ki az.
-Szia.-köszöntem kedvesen.
-Szija. Itt vagyok a ház előtt letudsz jönni??-kérdezte és vidám volt a hangja.
-Persze már mindjárt lent vagyok..-mondtam mosolyogva.
-Rendben akkor itt várlak. Addig is Szia.-mondta és letette
Hamar leértem ezen a két szinten. És Ő ott állt az autója mellet, amikor meglátott azonnal elindult felém. És nagyon hamar ide is ért.
-Szia.-mondta és adott egy puszit az arcomra, vészesen közel a számhoz.
-Szia.-mondtam neki kicsit elpirulva.
-Tetszik a polód.-suttogta a fülembe.
-Reméltem is.-mosolyogtam rá. És ezen elmosolyodott.
-Mehetünk??-kérdezte és kinyitotta az ajtót.
-Persze.-mosolyogtam rá.
Utközben végig beszélgettünk. Rengeteg témáról jól eltudtunk beszélgetni és nem voltak azok a tipikus kínos csendek. Aminek nagyon örültem. És amikor megérkeztünk megint kinyitotta nekem az ajtót.
-Tessék.-mosolyogtt rám
-Maga egy lovag. Tudja??-kérdeztem mosolyogva
-Még nem mondták. De örülök, hogy magácskától hallom elösször.-mosolyogtt rám.-Na gyere menjünk be. Mert van egy kis meglepim.-mondta
-Ajj tudod, hogy nemszeretem a meglepiket.-mondtam neki.
-Remélem ez tetszeni fog.-mondta és az asztal felé mutatott.
-Ez gyönyörű.- suttogtam
-Ami előtte van az is a tied.-suttogta a fülembe és hátultól átölelt.
Mikor megnéztem nem akartam hinni a szememnek. Egyszerűen gyönyörű volt szebbet elképzelni sem tudtam volna.
-Köszönöm, de én ezt nem fogadhatom el.-suttogtam alig hallhatoan.
-De nem fogadok el nemleges választ.-suttogta bele a fülembe amitől jóleső bizsergés járta át a testem.
-Köszönöm.-mondtam neki.-És hátra fordultam az ölelőkarjai közt a kezeimet a nyaka köré raktam és megcsókoltam. Elösször gyengéden becézgettük egymás ajkait. Majd egyre szenvedélyesebbek lettünk........